A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
A foglalkoztatásban és az inflációban is további emelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy változtassak jelenlegi alapállásomon – mondta hétfőn a CNBC-nek Charles Evans, a chicagói Fed elnöke. Az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) tagja végre számszerű értékekről is beszélt: ő személy szerint nem bánná, ha átmenetileg 2,5% fölé emelkedne az infláció Amerikában.
Folyatódik az amerikai gazdaság gyors kilábalása, ezúttal a versenyszférában foglalkoztatottak számának változása mutatott jelentős javulást.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
Közel két éve nem tapasztalt ütemben nőttek a fogyasztói árak Törökországban áprilisban a helyi fizetőeszköz gyengülésének és a drága nyersanyagimportnak a következtében. A török deviza azután esett hatalmasat, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette Naci Agbalt, a jegybank addigi kormányzóját. A korábbi jegybankelnök igyekezett stabilizálni a fizetőeszközt és az áremelkedési ütemet a kamatok emelésével, utóbbit azonban Erdogan nem tolerálta, a lépést most az egész török nép a saját bőrén érzi.
Közzétették az Egyesült Államokban a személyes fogyasztások árindexét, az áremelkedési mutatót, amelyet az amerikai jegybank leginkább figyelemmel kísér. A márciusi index jelentős emelkedést mutat, messze meghaladva az előző havi és az elemzők által várt szintet.
A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
Az Eurizon Asset Management Hungary (korábbi nevén CIB Alapkezelő) szakemberei szerint idén jelentős GDP-növekedés vár a világ országaira, ennek több fontos támogató eleme is lesz, többek között a fogyasztás újbóli és jelentős megugrása. A sajtóeseményen elhangzott, hogy a növekedési várakozások egyértelmű vesztese a kötvénypiac.
A japán jegybank keddi kamatdöntő ülésén felfelé módosította a növekedési előrejelzését, és egyben változatlanul hagyta az ultra laza monetáris politikai eszköztárát. Az inflációs cél még mindig nagyon messze van, sőt, a friss előrejelzésben lefelé módosította az inflációs prognózist a jegybank.
Az orosz központi bank 50 bázisponttal 5%-ra emelte az irányadó kamatlábat, és előretekintő iránymutatásában további emelést vetített előre. Az elemzők számítottak kamatemelésre, de ennél kisebbre.
Az április ülésen az EKB nem változtatott az irányadó kamatokon, és a többi eszközt is változatlanul hagyták. A közlemény üzenete nem tartalmazott újdonságot, Christine Lagarde sajtótájékoztatóján pedig nagyrészt az európai reálgazdaság kilábalásáról beszélt. Ezen kívül szó esett a pandémiás eszközvásárlási programról, amelynek megemelt havi ütemét továbbra is fenntartja a jegybank. Lagarde szerint az első negyedévben akár zsugorodhat is az eurózóna gazdasága, de minden a járványon múlik. A középtávú kockázatok viszont sokkal kiegyensúlyozottabbak.
Ma délután 13:45-kor ismerjük meg az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésének eredményét, 14:30-kor pedig Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. A márciusi ülésen az EKB azt ígérte, több állampapírt vásárol majd a piacon, és ezt teljesítette is. A mai ülésen nem várunk változást a monetáris politikai eszközökben, az üzenetre viszont mindenképp oda kell figyelni. Lagarde ismét megerősítheti, hogy az EKB átnéz az infláció átmeneti célsáv fölé emelkedésén, és alighanem szó lesz a reálgazdasági kilábalás kilátásairól. Az eseményről élőben tudósítjuk.
Bár sok európai gazdaságban még tombol a vírus harmadik (néhány helyen már negyedik hulláma), a fejlett világban elindult és várhatóan a második negyedévben nagyobb sebességre kapcsol a lakosság immunizálása. Az általános várakozások szerint az év közepére az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a korlátozások fokozatos, óvatos, de tartós feloldását. Ezzel párhuzamosan a piaci figyelem középpontjába a gazdaságok újranyitása, az ezt követő erőteljes kilábalás és ennek makrogazdasági következményei kerültek. A piacokon a Covid-aggodalmak helyét átvették az inflációs félelmek, sokan már a ’70-es évek visszatértét vizionálják. Bár nem osztjuk teljes egészében ezt a félelmet, és nem gondoljuk, hogy egy új, tartósan magas inflációval jellemezhető kor hajnalán állunk, vitathatatlan, hogy emelkednek a felfele mutató inflációs kockázatok, amelyeket a jegybankok sem hagynak/hagyhatnak figyelmen kívül.
A Fidelity elemzőinek beszámolója szerint a kínai vállalatvezetők kifejezetten bikapiaci hangulatban vágtak neki a 2021-es évnek, mely a kínai holdnaptár szerint a bivaly éve lesz; terveik között szerepel többek között a tőkeberuházások felfuttatása és a dolgozói létszám növelése is.
A forint folyamatos gyengítése mára szinte a hazai gazdaságpolitika része lett. Ezt a gyengítést azonban abba kell hagyni, ellenkező esetben „az euró bevezeti önmagát” – véli Zsiday Viktor befektetési szakember legújabb blogbejegyzésében.
További lépéseket tart szükségesnek az amerikai pénzügyminiszter és a Fed-elnök a koronavírus-járvány okozta károk felszámolására és a teljes gazdasági talpra állás előmozdítására.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
